Biblia

Kedves Márta!

Kisiskolás (harmadikos) fiam egyik osztálytársától gyakran hallott olyan Biblia-i történeteket, illetve "szabályokat" amelyeket egyáltalán nem tartottam neki valónak. Ilyenek voltak például Jézus keresztre feszítésével kapcsolatos elég naturális információk, illetve hogy ki milyen bűnökért hogyan kerül a pokolra. Amikor próbáltam neki magyarázni, sőt időnként cáfolni a hallottakat ("Nem, semmiképpen sem fogsz a pokolra kerülni ha eszel disznóhúst!"), azzal hárított el, hogy  a kisfiú anyukája ezt jobban tudja, mert a Bibliában ez van és kész. Nehéz helyzetben éreztem magam, hiszen konkrétan a Bibliát magát sem hívhattam segítségül. Valószínűleg néhány sor magyarázata is meghaladta volna a képességeimet. Alig vártam, hogy elérje a 9 éves kort, és a szerencsére már polcunkon lévő Ószövetségi Történeteket elolvassam Neki. Ő maga is nagy érdeklődést mutatott a téma iránt. Úgy alakult, hogy 2010 adventi időszakára esett a könyv elolvasása, esti meseként. Nagy odafigyeléssel hallgatta a történeteket, amelyek lekötötték figyelmét és az érdeklődése sem csappant meg. Ha alkalmanként választási lehetőséget ajánlottam ezen írások vagy más mese között, egyetlen alkalommal sem kért mást, kitartóan végigolvastuk a könyvet. Úgy érzem Ákos "megnyugodott a Bibliával kapcsolatban", sőt én is. Végül megkérdezte: Anya ez a Biblia? Azt válaszoltam: Igen, erről szól a Biblia egyik része. Nem kérdezett tovább.

Kedves Márta! Köszönöm, hogy megírtad a könyvet! Most, hogy írtam róla, azt hiszem tényleg megnyugvást hozott Ákosnak és nekem!

Szeretettel:

Klári